A világ arra való hogy szép legyen, békés legyen, jó legyen. Hogy élni lehessen benne, fáradsággal, de haszon nélkül. Mert az élet értelme a szép.

Wass Albert

Számtalan falvacska és ezer völgy vidéke Zala megye. Kanizsa környékén is vannak olyan szőlőhegyek, ahova érdemes lehet elmenni, vagy csak útba ejteni. Nyugodt környezettel, takaros pincékkel és néhol gyönyörű kilátással találkozunk. 

Förhénc

Förhéncről gyönyörű a kilátás, igaz a szépségért, meg is kell szenvedni, mivel egy elég meredek emelkedőn kell felmenni, és akkor még csak Öreg-förhéncen vagyunk, mivel Förhénc két hegyhátból áll. Azért, hogy Új-förhéncre jussunk újra le kell mennünk és egy még meredekebb dombon felmennünk. Takaros kis pincék, hétvégi házak, és egy kecses barokk kápolna, amit az Inkey család építette 1761-ben, vár minket. Néhol gyönyörű kilátással a zalai dombokra, és a Principális völgyére. Még ingyenes állatsimogató is várja az érdeklődőket. A hegyről akár az újudvari TV-torony, a nagybakónaki sziklaszurdok, vagy akár az Eszperantó-forrás is könnyen elérhető. Érdemes a túrát a minden évben Szent Bertalan napjához (június 11.) legközelebbi szombaton megrendezett nyitott pincék rendezvényre időzíteni, hogy a hegyhát borait is meg tudjuk kóstolni. 

Förhénc honlapja: http://www.forhenc.hu

Szentgyörgyvári-hegy

A Szentgyörgyvári-hegyen már a makadám út a gyakoribb Förhénccel ellentétben. Viszont ide is érdemes ellátogatni. A hegyhátakról gyönyörű kilátás nyílik a városra és a környező dombokra. A Szentgyörgyvári-hegy tövében, a Romlott várat se felejtsük el, még annak ellenére se, hogy nem egy nagy látnivaló, de egy öt perces megállásra tökéletes (a romlott vár azóta le lett zárva). A Romlott vártól nem messze van a szépen kiépített pihenőhelyes hegykapu, ahol szintén megejthetünk egy megállást, legalább a szobrok megtekintéséig. A Szentgyörgyvári-hegy a városunk legnagyobb múltú szőlőhegye. A Szentgyörgyvári-hegy középső hegyhátjának gerincén áll a XVIII. századi, a pontosabban meg nem határozható alapítású Szent György tiszteletére szentelt kis szőlőhegyi kápolna.

Nagybagolai-hegy

 A Csónakázó-tó 61-es út bekötő útjának tövében álló Szőlőskert vendéglő és fogadótól egy keskeny út vezet fel a Nagybagolai-hegyre. Gerincén csakugyan egy XVIII. században emelt szőlőhegyi kápolna magasodik. A hegyről rálátunk a Csónakázó-tóra, a városra és a horvátországi Ivanenci-hegység vonulatira. Ha végig megyünk a hegyháton elérünk Bagolára, amely 1951-ig önálló község volt, ma már Nagykanizsa része.

Csingahegy (Homokkomárom)

Gyönyörű dombok, kis zalai pincék. Szintén megér egy kis kirándulást a környék. A homokkomáromi szőlőhegy több részre tagolódik, melyen több mint 400 termelő gazdálkodik és itt található a Balaton-melléki Borvidék legnagyobb egybefüggő szőlőterülete. A Homokkomáromi Hegyközség 1998-ban alakult 240 hektárral rendelkező területtel. A zalai kisparcellás szőlőművelés hangulata leginkább itt érinti meg a látogatót. A felső-csingai szőlőterületekre érdemes kitérőt tenni a gyönyörű kilátás végett. (A település Hosszúvölgy felé eső vége előtt északra nyíló utca, fatábla jelzi: „Felső-Csinga”). A szőlőhegyen nyaranta, az augusztus 13.-i héten, rendezik meg a Csingahegyi napokat. Az eseményre fafaragók, kovácsok, bőrösök, festők és más művészek gyűlnek össze, hogy az érdeklődők előtt közösen készítsék el alkotásaikat. E nap emlékét őrzi számos szobor az út mentén. Érdemes ilyenkorra vagy a homokkomáromi búcsú (szept. 8., júl. 9.), vagy a  Kis szent Teréz imaest időpontjára időzíteni a kirándulásunkat.

Csak megemlíteném, hogy kerékpárral Kiskanizsa felől megközelíteni Homokkomáromot igazán kemény vállalkozás, mivel keresztül megyünk a Dél-Zalai homokvidéken. 

Látóhegy

 A Csónakázó tótól délkeletre újabb szőlőhegyet találunk. A – hajdan a környék legjobb termőhelyének tartott – szőlőhegy kápolnáját 1776-ban Szent Donát, 1816-ban Szent Bertalan titulussal említik. A kápolna melletti, egy mára már felhagyott kis temető található. A szőlőhegyről gyönyörű kilátás nyílik  városra, a Nagybagolai szőlőhegyre. A hegyről Nagyfakosra, a tőle északra lévő Csákányházára, Erzsébettelepre és Gáspár-hegyre mehetünk tovább, amelyek szintén hangulatos szőlőhegyek.

Erzsébettelep, Gáspár-hegy

Újudvar

A piros jelzésen lefelé haladva az újudvari szőlőhegyen haladunk keresztül. Az út többször tesz kanyarokat, végigvezeti a kerékpározót a települést szegélyező zártkerteken. A takaros pincék mellett több útszéli keresztet is láthatunk. Az egyik ilyen a Göncz kereszt, ami a falu régi helyén áll, az újudvari határba vezető utak találkozásánál. Innen szép kilátás nyílik a szomszéd falvakra, a Hahóti-medencére és tiszta időben a varasdi hegyekre.  Lefelé ereszkedve többször is gyönyörködhetünk a szép kilátásban a Principális-völgyre és a homokkomáromi kegytemplomra.

 Érdemes még meglátogatni a Dalas alja dombra vezető kálváriát. A keresztút a Dózsa György utca 11. és 13. számú házak közötti földúton érhetjük el. Az útvonal kisebb pincék mellett halad el, és kellemes emelkedéssel halad. Az útvonal mentén Krisztus szenvedéstörténetét V. Majzik Mária keramikus alkotásai elevenítik fel. A 15. stációval érkezünk fel a dombra, ahol már korábban is állt kereszt. Csodálatos a kilátás a Principális-völgyre és a településre. Egyházi események helyszíneként is látogatják a dombtetőt nagypénteken és pünkösdkor. 

Cserfő

 A Cserfőhegy jó úton csak a galambokra vezető útról lehet megközelíteni. Persze földútról sok irányból meg tudjuk ezt tenni. Cserfőn még sok helyen fennmaradtak népi építészeti örökségként, a sárból tapasztott boronafalas pince-présházak. Kápolnáját 1818-ban építették, és Szent Anna tiszteletélre szentelték fel. Kétszer is tartanak búcsút, egyszer Szent Anna napján, másodszor pedig Mária napján. A Cserfői gazdák minden év június vége felé szokták megrendezni a Fröccsnapot, ami a hegyhát borait hivatott népszerűsíteni. És ne feledkezzünk el a Cserfői Jazzland Fesztiválról sem, ami erre a kis szőlőhegyre hozza el a jazz muzsikát. Cserfőről a tőle északra lévő, gyakorlatilag ugyanazon a hegyen elterülő Bagó-hegyet is megtekinthetjük és annak a Nagyboldogasszony kápolnáját.

Vörös-hegy

Vörös-hegy neve az 1865-ös térképen, a sváb lakosság miatt, Rotberg néven szerepel. A Vörös-hegyen két "utcában" sorakoztak a pincék 1865-ben. Nem éppen jó fekvésű szőlőhegy, nyugati fekvéssel az erdő mellett, de a faluhoz közel volt és van, s ez adta a műveléshez az előnyt. A hegyen végig menve látjuk a völgyben elterülő Szepetneki horgásztavat. A hegyről nincs hatalmas kilátás, a horgásztavon és pár kisebb dombon kívül nem sokat látunk, de kárpótol minket a nyugodt környezett és a hangulatos kis pincék.

Mórichelyi-hegy

 Mórichely a török korban lakott falu majd puszta. A Mórichelyi-szőlőhegyen nagy élmény végigmenni, körülnézve a zalai dombok tűnnek fel, majd később már a völgyben elterülő település házai is előbukkannak, közben pedig végig pincék között vezet az utunk. Nyugat felé elnézve pedig a Miklósfai-halastavak víztükre is látszik. Mindenképpen érdemes továbbmenni a szomszédos hegyhátra, a Liszói szőlőhegyre, mivel onnan is szép a kilátás. És ha már arra járunk, akkor a Liszói tavat se felejtsük el megtekinteni.

Bacónak-hegy

 A Bacónak-hegyen található a Szent Magdolna kápolna. ami az 1740-es években épült. Minden évben Magdolna-napi búcsút tartanak. A hegyről Cserfőre, a Gesztenyés hegyre, vagy akár az Antal hegyre mehetünk tovább. A föld út van végig a hegyen, de nem zavaró ugyanis nagyon kicsi szintkülönbség a hegyháton. Az utunkat présházak és hétvégi házak szegélyezik végig.

A Bacónak-hegyen megy keresztül a Nagyrécséről induló két nordic walking útvonal, melyet akár kerékpárral is követhetünk, de előzetesen nézzünk utána az útvonalnak, mert bizonyos részeken a kitáblázottság hiányos.